Senenmut titokzatos sírja és az ókori Egyiptom legkorábbi ismert csillagtérképe

A kiváló ókori egyiptomi építész, Senmut sírja körüli rejtély, amelynek mennyezete egy fordított csillagtérképet mutat, még mindig felkavarja a tudósok elméjét.

Senenmut sírja az ókori Egyiptom lenyűgöző történelmi helyszíne, amely a régészek és a csillagászok figyelmét egyaránt felkeltette. A sír (353. számú thébai sír) a thébai Deir el-Bahriban található Hatsepszut-templomhoz vezető műúttól északra található, és Hatsepszut királynő uralkodása alatt épült, aki Kr.e. 1478-tól 1458-ig uralkodott Egyiptomban. Senenmut Hatsepszut uralkodása alatt magas rangú tisztviselő volt, és állítólag csillagász is volt. A sír gyönyörűen díszített mennyezetéről és falairól ismert, amelyek Senenmut életének és eredményeinek különböző jeleneteit ábrázolják, beleértve az egyik legkorábbi ismert csillagtérképet.

Senenmut titokzatos sírja és a legkorábbi ismert csillagtérkép az ókori Egyiptomban 1
Művész vázlata Senenmetről. © Wikimedia Commons

A csillagtérkép Senenmut sírjának egyedülálló eleme, és sok vita és értelmezés tárgya volt. A térképről úgy tartják, hogy az egyiptomi éjszakai égbolt legrégebbi fennmaradt ábrázolása, és értékes betekintést nyújt az ókori Egyiptom csillagászatába és kozmológiájába. Ebben a cikkben megvizsgáljuk az ókori Egyiptom csillagászatának történelmi összefüggéseit, Senenmut csillagtérképének jelentőségét és az ókori egyiptomi csillagászat örökségét.

A csillagászat történelmi összefüggései az ókori Egyiptomban

Senenmut titokzatos sírja és a legkorábbi ismert csillagtérkép az ókori Egyiptomban 2
© iStock

A csillagászat jelentős szerepet játszott az ókori egyiptomi társadalomban, és szorosan kötődött a valláshoz és a mitológiához. Az egyiptomiak azt hitték, hogy az istenek irányítják a csillagok és a bolygók mozgását, és csillagászati ​​megfigyelések segítségével határozták meg a legjobb időpontokat a vetésre és a betakarításra, valamint a vallási szertartások lefolytatására. Az egyiptomiak jártasak voltak a naptárak kidolgozásában is, amelyek csillagászati ​​megfigyeléseken alapultak.

A legkorábbi ismert csillagászati ​​feljegyzések Egyiptomban az Óbirodalom korszakából származnak, Kr.e. 2500 körül. Az egyiptomiak olyan egyszerű eszközöket használtak, mint a gnomon és a merkhet, hogy megfigyeljék a napot és a csillagokat. Kidolgoztak egy hieroglifák rendszerét is a csillagok és a csillagképek ábrázolására, amelyeket az égbolton elfoglalt helyzetük alapján csoportokba rendeztek.

Senenmut csillagtérképének jelentősége

Senenmut titokzatos sírja és a legkorábbi ismert csillagtérkép az ókori Egyiptomban 3
Sen-en-Mut TT 353 (Senenmut sírja) – Sen-en-Mut megrendelésére épült hipogeum, 97 m hosszú és 41 m mély. © Wikimedia Commons

Senenmut csillagtérképe egy egyedülálló és értékes műtárgy, amely betekintést nyújt az ókori Egyiptom csillagászatába és kozmológiájába. A térkép az éjszakai égboltot Thébából nézve ábrázolja, és 36 dekánt ábrázol, amelyek csillagcsoportok, amelyek 10 napon keresztül a Nappal együtt kelnek fel és nyugszanak. A dekánt az egyiptomiak használták az idő múlásának jelzésére, és különféle istenekkel és mitológiai alakokkal is kapcsolatba hozták őket.

A csillagtérkép Senenmut sírjának egyik kamrájának mennyezetére van festve, és ez az éjszakai égbolt legrégebbi ismert ábrázolása. A térkép két részre oszlik, az egyik oldalon az északi, a másikon a déli égbolt. A csillagokat kis pontok, a csillagképeket pedig állatokként és mitikus lényekként ábrázolják.

Senenmut titokzatos sírja és a legkorábbi ismert csillagtérkép az ókori Egyiptomban 4
A csillagászati ​​mennyezeti dekoráció legkorábbi formájában a felső-egyiptomi Thébában felfedezett Senenmut sírjához (353. számú thébai sír) vezethető vissza, amely Deir el-Bahri helyén található. A sír és a mennyezeti díszítés az ókori Egyiptom XVIII. dinasztiájából származik (kb. ie 1479–1458). A nyilvánosság elől zárva van. © Wikimedia Commons

A mennyezet déli része dekanális csillagokat (kis csillagképeket) ábrázol. Vannak olyan csillagképek is, mint az Orion és a Canis Major. Az ég felett a Jupiter, a Szaturnusz, a Merkúr és a Vénusz bolygók mind rokonságban állnak velük, kis csónakokban hajóznak az égen. A déli rész az éjszakai órákat jelenti.

Az északi részen (alsó részen) a Nagy Ursa csillagkép látható; a többi csillagkép azonosítatlan marad. Jobb és bal oldalán 8 vagy 4 kör van, alattuk pedig több istenség, mindegyik napkorongot visz a kép közepe felé.

A körökhöz kapcsolódó feliratok az eredeti havi ünnepeket jelölik a holdnaptárban, míg az istenségek a holdhónap kezdeti napjait jelölik. A Kornában lévő sírjának csillagászati ​​mennyezetén kívül az ásatások 150 ostracát is feltártak, köztük rajzokat, különféle listákat, jelentéseket és számításokat.

Az egyiptomi csillagképek szövetsége

Az egyiptomiaknak saját csillagképrendszerük volt, amelyek az égbolton lévő csillagok helyzetén alapultak. A csillagképeket csoportokba rendezték, amelyeket különféle istenekkel és mitológiai alakokkal társítottak, amint azt korábban említettük. A leghíresebb egyiptomi csillagképek közé tartozik az Orion, amelyet Ozirisz istenhez kapcsoltak, és a Nagy Göncöl, amelyet „ekeként” ismertek, és a betakarítási időszakhoz kapcsolták.

Az egyiptomiaknak is volt saját állatövük, amely a csillagok helyzetén alapult abban az évszakban, amikor a Nílus megáradt. Az állatöv 12 jegyből állt, amelyek mindegyike más-más állathoz kapcsolódott, mint például az oroszlán, a skorpió és a víziló.

A csillagászat szerepe az ókori egyiptomi társadalomban

A csillagászat döntő szerepet játszott az ókori egyiptomi társadalomban, és szorosan kötődött a valláshoz, a mitológiához és a mezőgazdasághoz. Az egyiptomiak csillagászati ​​megfigyeléseket használtak naptárak kidolgozásához, amelyek segítségével meghatározták a legjobb időpontokat az ültetésre és a betakarításra. A csillagászatot is felhasználták az idő múlásának megjelölésére és vallási szertartások lefolytatására.

A csillagászat az egyiptomi kultúra és művészet fontos aspektusa is volt. Az egyiptomiak a csillagokat és a csillagképeket ábrázolták alkotásaikban, és csillagászati ​​motívumokat használtak építészetükben és tervezésükben. A csillagászat számos mítosz és legenda tárgya volt, amelyeket nemzedékről nemzedékre örökítettek.

Összehasonlítás más ősi csillagtérképekkel

Senenmut csillagtérképe nem az egyetlen fennmaradt példa egy ősi csillagtérképre. További példák közé tartoznak a babilóniai csillagtérképek, amelyek az időszámításunk előtti második évezredre nyúlnak vissza, a görög csillagtérképek, amelyek az időszámításunk előtti ötödik századból származnak, a Sumér csillagtérkép, amely a Kr.e. ötödik évezredre nyúlik vissza, és a paleolit ​​csillagtérképek, amelyek 40,000 XNUMX évesek voltak. Senenmut csillagtérképe azonban egyedülálló az egyiptomi csillagképek ábrázolásában és az egyiptomi mitológiához való kapcsolódásában.

Értelmezések és viták Senenmut csillagtérképe körül

Senenmut csillagtérképének értelmezése sok vita tárgya volt a tudósok között. Egyesek azt állítják, hogy a térképet gyakorlati eszközként használták csillagászati ​​megfigyelésekhez, míg mások úgy vélik, hogy elsősorban a kozmosz szimbolikus ábrázolása volt. Egyes tudósok azt is felvetették, hogy a térképet asztrológiai célokra használták, mivel az egyiptomiak úgy vélték, hogy a csillagok erőteljesen befolyásolják az emberi dolgokat.

Egy másik vitaterület a térképen ábrázolt dekánok jelentősége. Egyes tudósok úgy vélik, hogy a dekánokat gyakorlati időmérési eszközként használták, míg mások azzal érvelnek, hogy a dekánoknak mélyebb szimbolikus jelentése volt, és különféle istenekhez és mitológiai alakokhoz kapcsolták őket.

Ki volt Senenmut?

Senenmut közember volt, aki szoros kapcsolatban állt az egyiptomi királyi családdal. A sír lenyűgöző mennyezeti díszítése (TT 353) elgondolkodtat, milyen ember volt Senenmut. A legtöbb történész amellett, hogy királyi tanácsadó volt, úgy véli, Senenmut csillagász is volt. De milyen kapcsolata volt Hatsepszut királynővel?

Senenmut írástudó, tartományi osztályú szülők, Ramose és Hatnofer gyermekeként született. Elképesztő módon majdnem száz címet szerzett, köztük az „Isten feleségének gondnoka”, „a királynő nagy kincstárnoka” és „a király lányának főgondnoka” címet. Senenmut Hatsepszut királynő közeli tanácsadója és hűséges társa volt. Hatsepszut és II. Thutmosis egyetlen gyermekének, egy lányának, Neferu-Rének is ő volt a nevelője. Több mint 20 szoborban látható, amint Neferu-Rét ölelgeti kisgyermekként.

Sok korai egyiptológus arra a következtetésre jutott, hogy Hatsepszut legmagasabb köztisztviselője, bizalmasa, Senenmut a szeretője is lehetett. Egyes történészek azt is feltételezik, hogy ő lehetett Neferu-Re apja. Nincs azonban szilárd bizonyíték arra, hogy Hatsepszut és Senenmut kapcsolata szexuális volt, ami arra késztet más történészeket, hogy azt feltételezzék, hogy Senenmut azért tett szert ilyen hatalomra és befolyásra, mert ő volt Hatsepszut udvarának idősebb államférfija.

Senenmut sírjának története viszonylag homályos. Hatsepszut vagy III. Thutmózis uralkodásának 16. évéig Senenmut még mindig betöltötte hivatalait; aztán történt valami. Nyomai elvesztek, befejezetlen sírját (TT 353) bezárták és részben megsemmisült. Valódi temetkezési helye ismeretlen.

Az ókori egyiptomi csillagászat öröksége

Az ókori egyiptomi csillagászat öröksége ma is látható a kozmosz modern felfogásában. Az egyiptomiak az éjszakai égbolt képzett megfigyelői voltak, és jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy megértsük a csillagok és bolygók mozgását. Kifinomult naptárakat is kidolgoztak, és csillagászati ​​megfigyeléseket használtak az idő múlásának megjelölésére.

Az egyiptomiak úttörők voltak a matematika és a geometria fejlesztésében is, amelyek elengedhetetlenek voltak csillagászati ​​megfigyeléseikhez. Matematikai és geometriai ismereteiket felhasználva kifinomult szög- és távolságmérési eszközöket fejlesztettek ki, amelyeket csillagászati ​​megfigyelésekhez használtak.

Az ókori egyiptomi csillagászat modern alkalmazásai

Az ókori egyiptomi csillagászat tanulmányozásának fontos alkalmazásai vannak a modern csillagászatban és kozmológiában. Az egyiptomiak szakképzett megfigyelései az éjszakai égbolton értékes betekintést nyújtanak a csillagok és bolygók mozgásába. Naptáraikat és időmérési módszereiket a modern naptárak alapjául is felhasználták.

Az ókori egyiptomi csillagászat tanulmányozásának is fontos kulturális és történelmi jelentősége van. Az egyiptomiak úttörők voltak a csillagászat és a matematika fejlődésében, és eredményeik továbbra is inspirálják és lenyűgözik a tudósokat és a nagyközönséget egyaránt.

Következtetés: Miért számít a legkorábbi ismert csillagtérkép?

Összefoglalva, Senenmut csillagtérképe egy egyedülálló és értékes műtárgy, amely értékes betekintést nyújt az ókori Egyiptom csillagászatába és kozmológiájába. A térkép az éjszakai égbolt legrégebbi ismert ábrázolása, amelyen az egyiptomi csillagképek és dekánok láthatók, amelyek időszámítási és vallási szempontból fontosak voltak.

Az ókori egyiptomi csillagászat tanulmányozásának fontos alkalmazásai vannak a modern csillagászatban és kozmológiában, emellett kulturális és történelmi jelentősége is van. Az egyiptomiak úttörők voltak a csillagászat és a matematika fejlődésében, és eredményeik továbbra is inspirálják és lenyűgözik a tudósokat és a nagyközönséget egyaránt.

Ha többet szeretne megtudni az ókori egyiptomi csillagászatról és Senenmut csillagtérképéről, számos forrás érhető el online és nyomtatott formában. Az olyan ősi civilizációk vívmányainak tanulmányozásával, mint Egyiptom, jobban megérthetjük a kozmoszban elfoglalt helyünket és az emberiség gazdag kulturális örökségét.