A vaskori kelták egy csoportja körülbelül 2,200 évvel ezelőtt temettek el egy hölgyet a mai Zürich területén, Svájcban. A gyönyörű báránybőr gyapjúba, kendőbe és báránybőr kabátba öltözött elhunyt nagy valószínűséggel tekintélyes termetű volt.
A Városfejlesztési Hivatal tájékoztatása szerint a halálakor 40 év körüli nő kék és sárga üvegből és borostyánból álló nyakláncot, bronz karkötőket, valamint medálokkal tűzdelt bronzláncot viselt.
A régészek úgy vélik, hogy élete során minimális fizikai munkát végzett, és a maradványainak tanulmányozása alapján bőséges, keményítő- és cukros ételeket evett.
Érdekesség, hogy Laura Geggel, a Live Science munkatársa szerint a nőt egy kivájt fatönkbe temették el, amelynek a külsején még volt kéreg, amikor a rögtönzött koporsót 2022 márciusában felfedezték.
A felfedezés után röviddel kiadott közlemény szerint az alkalmazottak fedezték fel a sírkövet, miközben a zürichi Aussersihl negyedben található Kern iskolakomplexum építési projektjén dolgoztak. Bár a lelőhelyet régészeti szempontból jelentősnek tartják, a korábbi leletek többsége az i.sz. hatodik századból származik.
Geggel szerint az egyetlen kivétel egy kelta férfi sírja volt, amelyet az egyetemen fedeztek fel 1903-ban. A férfit, akárcsak a hölgyet, körülbelül 260 láb távolságra temették el, magas társadalmi helyzet jeleit mutatta, kardot, pajzsot és lándzsát hordott és öltözött. teljes harcos ruhában.
Tekintettel arra, hogy mindketten Kr.e. 200 körül temették el, a Városfejlesztési Hivatal szerint „nagyon lehetséges”, hogy ismerték egymást. A 2022-es közlemény szerint a kutatók nem sokkal a felfedezés után átfogó felmérést indítottak a sírról és annak lakóiról.
Az elmúlt két évben a régészek dokumentálták, megmentették, konzerválták és kiértékelték a sírban talált különféle javakat, valamint elvégezték a nő maradványainak fizikális vizsgálatát és csontjainak izotópelemzését.
A most elkészült értékelés a közlemény szerint „meglehetősen pontos képet rajzol az elhunytról” és közösségéről. Az izotópelemzés feltárja, hogy a nő a mai zürichi Limmat-völgyben nőtt fel, vagyis ugyanabban a régióban temették el, ahol valószínűleg élete nagy részét töltötte.
Míg a régészek korábban egy közeli kelta település bizonyítékát azonosították, amely a Kr.e. első századból származik, a kutatók úgy vélik, hogy a férfi és a nő egy másik kisebb településhez tartoztak, amelyet még nem fedeztek fel.
A kelták gyakran kapcsolódnak a Brit-szigetekhez. A valóságban a kelta törzsek Európa nagy részét lefedték, Ausztriában, Svájcban és más, a Római Birodalom határaitól északra fekvő országokban telepedtek le – állítja Adam H. Graham az Afar magazinnak.
Kr.e. 450-től Kr.e. 58-ig – pontosan abban az időszakban, amikor a koporsós hölgy és leendő férfitársa élt – a La Tène, a „borfaló, aranytervező, poli/biszexuális, meztelen harcosokkal harcoló civilizáció” virágzott. a svájci Neuchâtel-tó környékén.
E hedonista kelták szomorúságára Julius Caesar inváziója hirtelen leállította az ünnepeket, megnyitva az utat Róma végső rabszolgaságához Európa nagy részének.
