Az egyiptomi hatóságok szombaton bejelentették, hogy Luxorban egy 3,500 éves múltra visszatekintő ősi sírt fedeztek fel, amely a régészek szerint egy 18. dinasztia királyi maradványait rejti.
A sírt egyiptomi és brit kutatók tárták fel a Nílus folyó nyugati partján, ahol a híres Királynők Völgye és a Királyok Völgye fekszik – mondta Mostafa Waziri, az egyiptomi Régiségek Legfelsőbb Tanácsának vezetője.
„A sír belsejében eddig felfedezett első elemek úgy tűnik, hogy a 18. dinasztia idejére nyúlnak vissza” Ehnaton és Tutanhamon fáraóké – mondta Waziri közleményében.
A 18. dinasztia, az egyiptomi történelem Új Királyságként ismert időszakának része, ie 1292-ben ért véget, és az ókori Egyiptom legvirágzóbb évei közé tartozik.
Piers Litherland, a Cambridge-i Egyetem kutatója, a brit kutatómisszió vezetője elmondta, hogy a sír egy tutmosida származású királyi felesége vagy hercegnőé lehet.
Mohsen Kamel egyiptomi régész elmondta, hogy a sír belseje volt “rossz állapotban”.
Részei, köztük feliratok voltak „Ősi árvízben elpusztult, amely homokkal és mészkő üledékkel töltötte meg a sírkamrákat”, tette hozzá Kamel a régiségügyi testület közleménye szerint.
Egyiptom több jelentős régészeti felfedezést mutatott be az elmúlt években, ezek közül a legfontosabbak a fővárostól, Kairótól délre fekvő Szakkarai nekropoliszban találhatók.
A kritikusok szerint az ásatások hulláma előtérbe helyezte azokat a leleteket, amelyekről kimutatták, hogy felkeltik a média figyelmét a kemény tudományos kutatásokkal szemben.
A felfedezések azonban kulcsfontosságú elemei voltak Egyiptom azon kísérleteinek, hogy újjáélesszék létfontosságú turisztikai iparágát, amelynek megkoronázása a piramisok lábánál található Grand Egyptian Museum régóta halogatott felavatása.
A 104 millió lakosú ország súlyos gazdasági válságot sújt.
Egyiptom idegenforgalmi ágazata a GDP 10 százalékát és mintegy kétmillió munkahelyet ad a hivatalos adatok szerint, de a politikai zavargások és a COVID-járvány sújtotta.
