2021 őszén a Kultúrtörténeti Múzeum régészei a Ringerike-i Tyrifjorden sírmezőjét vizsgálták. Az egyik sírban több rovásírásos követ fedeztek fel. A sírból származó égetett csontok és faszén arra utal, hogy a rúnákat i.sz. 1 és 250 között írták fel. Ez teszi a legkorábbi ismert rúnakővé.
Ez az ősi norvég rúnakő nemzetközi figyelmet vonz a rovásírástudósok és régészek körében. A feliratok legfeljebb 2,000 évesek, és a rovásírás rejtélyes történetének legkorábbi napjaira nyúlnak vissza. A kő a felfedezés helyéről kapta a nevét, ma Svingerud-kőnek hívják.
Valamikor 1,800 és 2,000 évvel ezelőtt valaki Tyrifjorden közelében állt, és rúnákat faragott a vörösesbarna Ringerike homokkő 31×32 cm-es tömbjébe. Az ősi skandináv nyelv egy korai formáját beszélték, amely a Skandináviában ma beszélt modern skandináv nyelvek ősnyelve.
Egy nő, akit Idiberának hívnak?
A kőre van írva annak a neve, aki ott van eltemetve? A kő homlokoldalán nyolc rúna egyértelműen kiemelkedik a többi felirat közül. Latin betűkre átváltva ezt írják: idiberug. A kő „Idiberának” készült? Vagy az 'Idibergu' nevet vagy a rokonnevet 'Idiberung' akarták írni?
A régebbi rúnafeliratok írásmódja nagyon változatos volt, és a nyelv jelentősen megváltozott a rúnák faragásától a viking- és a középkorig. A kövön lévő üzenetek értelmezése tehát kihívás.
Játékos írás?
A kövön többféle felirat található. Néhány vonal rácsmintát alkot, vannak apró cikkcakk figurák és egyéb érdekes jelölések. Nem mindegyiknek van nyelvi értelme, és az a benyomásunk támadhat, hogy valaki utánozta, felfedezte vagy játszotta az írást. Talán a faragó éppen megtanulta, hogyan kell rúnákat faragni.
A svingerudi kövön még sok kutatást kell végezni, de kétségtelenül a tudósok értékes ismereteket szerezhetnek a rovásírás korai történetéről és a rúnakövek készítésének szokásáról.
Egy saját ábécé
A rúnák a legrégebbi ismert írásforma Norvégiában. Tudjuk, hogy a rúnák folyamatosan használatban voltak a korszak kezdetétől, valamint a viking-kor és a középkor során. A rovásírásos ábécét futharknak hívják, mivel az első hat rúna „fu th bárka”. A Svingerud kövön szintén találunk egy feliratot az ábécé első három rúnájával: ᚠ (f), ᚢ (u) és ᚦ (th).
A rúnák írott jelek, amelyek különböző hangokat képviselnek. Némelyik latin nagybetűnek tűnik, például ᛒ (B). Egyes rúnák hasonlítanak a latin betűkre, de más hangot jelölnek: ᛖ = e. Mások nem hasonlítanak a ma használt karakterekre: ᛈ o. A rovásírást a latin ábécé ihlette, de pontos eredete bizonytalan. Azok, akik kitalálták a forgatókönyvet, megadták a rúnák saját csavarját, és megváltoztatták a karakterek sorrendjét.
A Kultúrtörténeti Múzeum a Nye Veier AS Sandvika és Hønefoss között tervezett közút- és vasútfejlesztésének (Ringeriksporteføljen) részeként végezte el a lyuk temető régészeti feltárását.
A rúnakő január 21. és február 26. között lesz látható az oslói Kultúrtörténeti Múzeumban.
Ezt a cikket újra kiadják Történelmi Múzeum Creative Commons licenc alatt. Olvassa el a eredeti cikk.
