1.2 millió évvel ezelőtti obszidián fejszegyárat fedeztek fel Etiópiában

Egy ismeretlen emberfaj látszólag uralta az obszidiánt, amiről azt hitték, hogy csak a kőkorszakban fordult elő.

Egy több spanyolországi intézménnyel kapcsolatban álló kutatócsoport két francia és egy német kollégával együttműködve egy 1.2 millió évvel ezelőtti obszidián kézi fejszét készítő műhelyt fedezett fel az etiópiai Awash-völgyben. A Nature Ecology & Evolution folyóiratban megjelent cikkükben a csoport leírja, hol találták meg a kézfejeket, állapotukat és korukat.

Obszidián kézi fejszét, amelyet egy ismeretlen hominida készített 1.2 millió évvel ezelőtt.
Obszidián kézi fejszét, amelyet egy ismeretlen hominida készített 1.2 millió évvel ezelőtt. © Margherita Mussi

A kőkorszak körülbelül 2.6 millió évvel ezelőttig tartott, i.e. 3,300-ig, amikor a bronzkor elkezdődött. A történészek általában a paleolitikumra, a mezolitikumra és a neolitikumra bontják a korszakot. Korábbi kutatások kimutatták, hogy a „kapós műhelyek” valamikor a pleisztocén középső korában jelentek meg Európában – körülbelül 774,000-129,000 ezer évvel ezelőtt.

Az ilyen műhelyek úgy alakultak ki, hogy az eszközkészítés készséggé fejlődött. Azok az egyének, akik kifejlesztették ezeket a készségeket, együtt dolgoztak a műhelyekben, hogy elegendő eszközt találjanak ki az általános területen dolgozóknak. Ilyen eszköz volt a kézi fejszáj, amelyet aprításra vagy fegyverként használhattak.

Az obszidián műtermékek kiterjedt felhalmozódása a C szinten. a,b, A műtárgysűrűség szintjének és részletességének általános képe az MS-szikla (a) és a (b) betét mentén. c,d, Általános nézet (c) és részlet (d) a műtárgykoncentrációról (főleg kézi tengelyek) a 2004-es tesztgödörben.
Az obszidián műtermékek kiterjedt felhalmozódása a C szinten. a,b, A műtárgysűrűség szintjének és részletességének általános képe az MS-szikla (a) és a (b) betét mentén. c,d, Általános nézet (c) és részlet (d) a műtermékek koncentrációjáról (főleg kézi tengelyek) a 2004-es tesztgödörben. © Nature Ecology & Evolution (2023).

A kézfejeket úgy készítették, hogy egy kőből darabokat vágtak le, hogy éles peremet kapjanak. Nem kötődtek semmihez; használat közben egyszerűen kézben tartották őket. A felhasznált kövek jellemzően kovakő, vagy az utóbbi időkben obszidián – a vulkáni üveg egy fajtája. Az obszidiánt még a modern időkben is nehéz anyagnak tartják, mivel nagyon érdes a kézen. Ebben az új kísérletben a kutatók bizonyítékot találtak egy obszidián kézibalta-kapcsoló műhelyre, amelyet sokkal korábban alapítottak, mint amit valaha is láttak.

A kutatók a Melka Kunture ásási helyén dolgoztak, amikor egy hordalékrétegbe temetett kézi fejszét találtak. Hamar többet találtak. Összesen 578-at találtak, és három kivételével mindegyik obszidiánból készült. A tengelyek körüli anyag keltezése azt mutatta, hogy körülbelül 1.2 millió évvel ezelőttről származnak.

A balták tanulmányozása azt mutatta, hogy mindegyik hasonló módon készült, ami azt jelzi, hogy a kutatók egy ősi kopóműhelyt találtak. A lelet az ilyen műhely legrégebbi ismert példája, és az első ilyen műhely Európában. A kutatók megjegyzik, hogy a munkát olyan régen végezték el, hogy még az őket alkotó hominidákat sem tudják azonosítani.


A tanulmányt a folyóiratban tették közzé Természetökológia és evolúció (2023). Olvassa el a eredeti cikk.