Az ősi DNS feltárja a házassági szabályok titkait a minószi Krétán!

Új archeogenetikai adatok segítségével a tudósok izgalmas betekintést nyertek az égei bronzkor társadalmi rendjébe. A tudósok szerint az ősi DNS teljesen váratlan házassági szabályokat tár fel a minószi Krétán.

A németországi lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatóinak nemzetközi csoportja teljesen új meglátásokról számol be a bronzkori házassági szabályokkal és a görögországi családi struktúrákkal kapcsolatban. Az ősi genomok elemzései azt mutatják, hogy a házastársak kiválasztását a saját rokonság határozta meg.

Az ősi DNS feltárja a házassági szabályok titkait a minószi Krétán! 1
Egy minószi istennő jól ismert alakja, művészileg kisajátítva és kígyók helyett DNS-láncokat tartva ábrázolva. A lakosság az ő „ősi” testéből született. A narancssárga és piros genealógia az első és másodunokatestvérek közötti endogámia kutatási eredményeire utal. © A kép forrása: Eva Skourtanioti

Egy minószi istennő jól ismert alakja, művészileg kisajátítva és kígyók helyett DNS-láncokat tartva ábrázolva. A lakosság az ő „ősi” testéből született. A narancssárga és piros genealógia az első és másodunokatestvérek közötti endogámia kutatási eredményeire utal.

Amikor Heinrich Schliemann több mint 100 évvel ezelőtt felfedezte Mükéné aranyban gazdag aknasírjait híres aranymaszkjaikkal, csak találgatni tudott a bennük eltemetett emberek rokonságáról. Az ősi genomok elemzésének segítségével most először sikerült betekintést nyerni a minószi Kréta és a mükénéi Görögország rokonsági és házassági szabályaiba. Az eredményeket a Nature Ecology & Evolution folyóiratban tették közzé.

A Max Planck Institute for Evolutionary Anthropology (MPI-EVA) kutatócsoportja egy nemzetközi partnercsoporttal együtt több mint 100 Égei-tengeri bronzkori ember genomját elemezte. „A görögországi és nemzetközi partnereinkkel való nagyszerű együttműködés nélkül ez nem jöhetett volna létre” – mondja Philipp Stockhammer régész, a tanulmány egyik vezető szerzője.

Egy mükénéi család első biológiai családfája

Az ókori genetikai adatkészletek előállításában és értékelésében a közelmúltban elért módszertani fejlődésnek köszönhetően mára kiterjedt adatok előállítására is lehetőség nyílt még olyan régiókban is, ahol az éghajlati viszonyok miatt problémás a DNS-megőrzés, például Görögországban. Egy időszámításunk előtti 16. századi mükénéi faluban még a ház lakóinak rokonságát is sikerült rekonstruálni – ez az első családfa, amelyet eddig genetikailag rekonstruáltak az egész ókori mediterrán régióban.

A fiúk egy része láthatóan felnőtt korában is a szülei falujában élt. Gyermekeiket a birtok udvara alatti sírba temették. Az egyik feleség, aki beházasodott a házba, bevitte a húgát a családba, mivel a gyermekét is ugyanabban a sírban temették el.

Életkép: Gabonát arató bronzkori család. © A kép forrása: Nikola Nevenov
Életkép: Gabonát arató bronzkori család. © A kép forrása: Nikola Nevenov

Szokás az első unokatestvért feleségül venni

Egy másik lelet azonban teljesen váratlan volt: Krétán és a többi görög szigeten, valamint a szárazföldön 4,000 évvel ezelőtt igen gyakori volt, hogy az első unokatestvért összeházasodtak.

"Több mint ezer ősi genomot publikáltak a világ különböző régióiból, de úgy tűnik, hogy ilyen szigorú rokoni házassági rendszer sehol máshol nem létezett az ókori világban" - mondja Eirini Skourtanioti, a tanulmány vezető szerzője. aki az elemzéseket végezte. „Ez mindannyiunkat teljesen meglepetésként ért, és sok kérdést vet fel.”

Életkép: Olajbogyó betakarítás az Égei-tengeri bronzkorban. © A kép forrása: Nikola Nevenov
Életkép: Olajbogyó betakarítás az Égei-tengeri bronzkorban. © A kép forrása: Nikola Nevenov

Hogy hogyan magyarázható ez a bizonyos házassági szabály, a kutatócsoport csak találgat. „Talán így lehetett megakadályozni, hogy az örökölt termőföldet egyre jobban feldarabolják? Mindenesetre egy helyen garantált a család bizonyos folytonosságát, ami fontos előfeltétele például az olajbogyó- és bortermesztésnek” – gyanakszik Stockhammer. „Az biztos, hogy az ősi genomok elemzése a jövőben is fantasztikus, új betekintést nyújt az ősi családi struktúrákba” – teszi hozzá Skourtanioti.


Eredetileg megjelent: Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet – Természetökológia és evolúció