A tudósok soha nem hagyják abba a keresést. Ami ma igaz, az hamissá válik, vagy egy új úti célnál tévesnek bizonyul. Egy ilyen leletet Grönland hatalmas jégtakarója alatt találtak.
A történelem előtti szibériai mamutcsontmintákból nyert DNS vizsgálatával a tudósok megtalálták a világ legrégebbi DNS-ének nyomait, amely 1 millió éves volt.
Eddig ez volt a világ legrégebbi DNS-e. Ez történelem volt. Ám egy új DNS-teszt a jégkorszakból Grönland északi részén elpusztította a régi elképzeléseket.
A tudósok olyan környezeti DNS-t találtak, amely körülbelül 2 millió éves, kétszer annyi, mint korábban ismert. Ennek eredményeként az élet létezésének magyarázata a világban teljesen megváltozott.
Pontosabban, a környezeti DNS, más néven eDNS olyan DNS, amelyet nem közvetlenül az állatok testrészeiből nyernek ki, hanem azután nyerik vissza, hogy valamilyen módon összekeveredett vízzel, jéggel, talajjal vagy levegővel.
Mivel állati fosszíliákat nehéz beszerezni, a kutatók eDNS-t vontak ki a jégkorszak jégtakarója alatti talajmintákból. Ez az a genetikai anyag, amelyet az élőlények a környezetükbe bocsátanak ki – például szőrrel, hulladékkal, köpéssel vagy bomló tetemekkel.
Ezt az új DNS-mintát a Cambridge-i Egyetem és a Koppenhágai Egyetem kutatóinak közös kezdeményezése hozták vissza. A kutatók úgy vélik, hogy ez a felfedezés annyira úttörő, hogy megmagyarázhatja a mai globális felmelegedés kiváltó okát.
A régió meleg időszakában, amikor az átlaghőmérséklet 20-34 Fahrenheit-fokkal (11-19 Celsius-fokkal) magasabb volt, mint ma, a területet szokatlan növény- és állatvilág töltötte meg – számoltak be a kutatók.
A DNS-fragmensek sarkvidéki növények, például nyírfák és fűzcserjék keverékére utalnak, olyanokkal, amelyek általában a melegebb éghajlatot kedvelik, mint például a fenyők és a cédrusok.
A DNS állatok nyomait is kimutatta, köztük libákat, nyulakokat, rénszarvasokat és lemmingeket. Korábban egy trágyabogár és néhány nyúlmaradvány volt az egyetlen jele az állatok életének a helyszínen.
Ezenkívül a DNS arra utal, hogy patkórák és zöldalgák éltek a területen – vagyis a közeli vizek valószínűleg sokkal melegebbek voltak akkoriban.
Az egyik nagy meglepetés az volt, hogy DNS-t találtak a mastodonból, egy kihalt fajból, amely úgy néz ki, mint egy elefánt és egy mamut keveréke. Korábban a grönlandi lelőhelyhez legközelebb talált mastodon DNS sokkal délebbre volt Kanadában, és sokkal fiatalabb volt, mindössze 75,000 XNUMX éves.
A 2 millió évvel ezelőtti ökoszisztémáról is világos képet kaphatunk ezeknek az eDNS-mintáknak a vizsgálatával. Ami új módon formálja majd a történelem előtti világról alkotott tudásunkat, és sok régi elképzelést megtör.
