Az ókori arámi varázslat egy titokzatos „falóról” ír le, amely „tüzet” hoz az áldozatoknak!

A varázsigék írásának elemzése azt mutatja, hogy valamikor ie 850 és ie 800 között írták fel, és ez a felirat a valaha talált legrégebbi arámi varázslat.

Az ókori folklór számos rémisztő történetet tartalmaz boszorkányokról, szellemekről és szörnyekről, amelyek továbbra is elriasztják a modern közösségeket. Könnyű ezeket a történeteket pusztán fikciónak tekinteni, amelyeknek nincs történelmi igazságalapja, de mi van, ha ennél többről van szó?

Az ókori arámi varázslat egy titokzatos „falóról” ír le, amely „tüzet” hoz az áldozatoknak! 1
Illusztráció: egy titokzatos sivatagi féreg, aki kinyitja vörös, falánk fogas száját, sivatagi viharban és erős szélben. © Shutterstock

Az ókori világ tele volt furcsa mítoszokkal és megmagyarázhatatlan jelenségekkel. A természetfeletti entitásokat gyakran hibáztatták olyan tragikus eseményekért, mint a járványok, természeti katasztrófák és betegségek. Ezek a mítoszok azonban valamiféle valóságból fakadhattak!

A 2017 augusztusában felfedezett, 2,800 éves arámi varázsigét a régészek „az első ilyen jellegű dokumentumnak” minősítették. A szöveget egy ősi kőedény oldalába vésve találták, amelyet a mai Törökországban, Pergamonban ástak ki. Úgy gondolják, hogy a felirat valódi eredetű archaikus történet.

Az ősi varázslat elöl és hátul állatokat, például skorpiót ábrázolt (itt látható). A varázsigék írásának elemzése azt mutatja, hogy valamikor ie 850 és ie 800 között írták fel, és ez a felirat a valaha talált legrégebbi arámi varázslat. © Roberto Ceccacci fotója/a Chicago-Tübingeni Zincirli expedíció jóvoltából
Az ősi varázslat elöl és hátul állatokat, például skorpiót ábrázolt (itt látható). A varázsigék írásának elemzése azt mutatja, hogy valamikor ie 850 és ie 800 között írták fel, és ez a felirat a valaha talált legrégebbi arámi varázslat. © Roberto Ceccacci fotója/a Chicago-Tübingeni Zincirli expedíció jóvoltából

A törökországi Zincirliben egy szentélyszerű ősi épületben talált kőedény eredetileg kozmetikumokat tartalmazott, de újra felhasználták a rejtélyes varázslat bemutatására.

A felszínre egy történetet faragtak, amely leírja egy „falónak” nevezett valami elfogását, amely állítólag „tüzet” hoz az áldozataira. Ennek nyilvánvaló következménye egy fájdalmas halál volt. Az egyetlen módja annak, hogy az ember felépüljön, az volt, hogy a felfaló saját vérét használja.

A varázsigék nem részletezte, hogyan kell a vért beadni – nem világos, hogy a vért lenyelhető bájitalban adták-e a szenvedőnek, vagy a testére kenték-e –, sem a lény kilétét.

Az illusztrációk azt sugallták, hogy százlábú vagy skorpió. A „tűz” fájdalmas csípésnek hangzik – ez a megmagyarázhatatlanhoz hasonlóan hangzik Mongol halálféreg.

A szerző egy Rahim nevű bűvész volt, aki mintegy 2,800 évvel ezelőtt faragta a tanácsot arám nyelven. Ezzel a valaha talált legrégebbi arámi varázslat lett. A régészek úgy vélik, hogy a varázslat elég fontos volt ahhoz, hogy a varázsló élete után megőrizzék, mert a felirat már több mint egy évszázados volt a templom építésekor.

Ez az ősi arámi varázslat egy ismeretlen lény hátborzongató leírása, amely tüzet hoz áldozatainak. Bár lehet, hogy soha nem tudjuk meg ennek a titokzatos lénynek a kilétét, érdekes elgondolkodni azon, hogy milyen célt szolgált a varázslat létrehozóinak.