A köznyelvben Démoncsillagként ismert Algol csillagot a korai csillagászok a Medúza kacsintó szemével hozták kapcsolatba. Az Algol valójában egy 3 az 1-ben több csillagrendszer. A csillagrendszer vagy csillagrendszer egy kis számú csillag, amelyek egymás körül keringenek, és a gravitációs vonzás köti őket.
Hivatalosan 1669-ben fedezték fel, Algol három napja egymás körül mozog, ami a "csillag" tompítani és világosabbá tenni. Egy 3,200-ben tanulmányozott 2015 éves papiruszdokumentum arra utalt, hogy az ókori egyiptomiak fedezték fel először.
A kairói naptárnak nevezett dokumentum az év minden napját irányította, kedvező dátumokat adva a szertartásokhoz, előrejelzésekhez, figyelmeztetésekhez és még az istenek tevékenységéhez is. Korábban a kutatók úgy vélték, hogy az ősi naptár az éghez kapcsolódik, de soha nem volt bizonyítékuk.
A tanulmány megállapította, hogy a naptár pozitív napjai megegyeztek Algol legfényesebb napjaival, valamint a Holdéval. Úgy tűnik, hogy az egyiptomiak nemcsak távcső nélkül láthatták a csillagot, hanem annak ciklusa is mélyen befolyásolta vallási naptárukat.
A papiruszon rögzített szerencsés és balszerencsés napok naptárának statisztikai elemzésével a finn Helsinki Egyetem kutatói az ókori egyiptomi istenség, Hórusz tevékenységét Algol 2.867 napos ciklusához tudták hasonlítani. Ez a lelet határozottan arra utal, hogy az egyiptomiak jól ismerték az Algolt, és úgy alakították át naptárukat, hogy megfeleljenek a körülbelül 3,200 évvel ezelőtti változócsillagnak.
A még mindig megválaszolatlan kérdések tehát a következők: Hogyan szereztek az ókori egyiptomiak ilyen mélyreható ismereteket az Algol csillagrendszerről? Miért hozták kapcsolatba ezt a csillagrendszert egyik legjelentősebb istenségükkel, Hórusszal? Még figyelemreméltóbb, hogy egyáltalán hogyan figyelték meg a csillagrendszert távcső nélkül, noha az csaknem 92.25 fényévnyire volt a Földtől?
