A Kikládok és egy titokzatos fejlett társadalom elveszett az időben

Kr.e. 3,000 körül kisázsiai tengerészek telepedtek le elsőként az Égei-tenger Kikládok szigetein. Ezek a szigetek gazdagok természeti erőforrásokban, például aranyban, ezüstben, rézben, obszidiánban és márványban, ami segített ezeknek a korai telepeseknek bizonyos szintű jólét elérésében.

Márvány figura a kükladikus szigetekről
Márvány figura a Kükládok szigeteiről, kb. i.e. 2400. A testtartás és a bekarcolt részletek a kükladikus szobrászatra jellemzőek, a duzzadt has pedig terhességre utalhat. A szobrok funkciója ismeretlen, de termékenységi istenséget ábrázolhatnak. © Kép forrása: Flickr / Mary Harrsch (Fényképezett a Getty Villában, Malibu) (CC BY-NC-SA)

Ez a gazdagság lehetővé tette a művészetek felvirágzását, és a kükladikus művészet jellegzetességét valószínűleg a letisztult vonalvezetésű és minimalista szobrászatuk mutatja a legjobban, amely az Égei-tenger bronzkorának legjellegzetesebb művészete.

Ezeket a figurákat ie 3,000-től Kr.e. 2,000-ig készítették, amikor is a szigetekre egyre nagyobb hatást gyakorolt ​​a Krétán alapuló minószi civilizáció.

Ezek a korai bevándorlók nagy valószínűséggel árpát és búzát termesztettek, és tonhalra és más halakra halásztak az Égei-tengeren. Közülük több túlélte a modern kori tolvajlást és vandalizmust, de másokat, mint például a Keros szigetén, szándékosan lerombolták az ókorban.

Vajon a Keros-szigeten felfedezők vallási nézeteinek volt köze ehhez a fajta akcióhoz? Legjobb tudomásunk szerint a Kükládok szigetcsoportjában élő emberek nem imádták az olimpiusi isteneket, amikor először bemutatták őket a Krisztus előtti második évezredben.

Keros körülbelül 4,500 évvel ezelőtt a titokzatos kükladikus civilizáció fontos vallási központja volt? Mi volt valódi jelentőségük és céljuk a kükladikus társadalomban? Mennyire voltak fontosak a titokzatos lapos figuráik? Mint látható, jó néhány érdekes kérdés a mai napig megválaszolatlan maradt.

A kükladikus kultúra az Égei-tenger déli részének Kükládok szigeteinek ősi görög kultúrájára utal, beleértve a neolitikumot és a korai bronzkort. Amint azt korábban megjegyeztük, a minószi civilizáció a kükladikus kultúra része volt. Kr.e. 3,200 és ie 2,000 között feltűnően fejlett civilizáció virágzott ott, amelyről számos fontos felfedezést tettek ezeken az ősi szigeteken.

A szigeteken számos furcsa leletet fedeztek fel, amelyeket ez a titokzatos civilizáció ihletett, de az úgynevezett kükladikus alakok kétségtelenül a civilizáció egyik legjellegzetesebb alkotásai voltak. Rejtélyes formáik egyszerűségükben mély művészi erővel bírnak.

Most a kutatók számos jelentős kérdésre keresik a választ a Kikládok szigeteinek titokzatos történetével kapcsolatban. A sok érdekes kérdés közül a legszembetűnőbb a következő: Miért a kükladikus kultúra hozta létre a kükladikus síkfelületű márványszobrok legnagyobb gyűjteményét?