Egy új tanulmány szerint a vadászok-gyűjtögetők kihasználták a nyílt erdős területeket a Stonehenge-i emlékművek felépítése előtti évezredekben.
Sok kutatás tárta fel a Stonehenge-et körülvevő régió bronzkori és neolitikus történetét, de kevesebbet tudunk ezen a területen a korábbi időkről. Ez nyitott kérdéseket hagy abban, hogy az ókori emberek és a vadon élő állatok hogyan használták ezt a vidéket a híres régészeti emlékek felépítése előtt. Ebben a cikkben Hudson és munkatársai rekonstruálják a környezeti viszonyokat a Blick Mead helyén, amely a neolitikum előtti vadász-gyűjtögető helyszín a Stonehenge világörökségi helyszín szélén.
A szerzők virágport, spórákat, üledékes DNS-t és állati maradványokat kombinálnak a lelőhely pre-neolitikus élőhelyének jellemzésére, részben nyílt erdős körülményekre következtetve, amelyek előnyösek lettek volna a nagy kiterjedésű legelő növényevők, például az őszirózsa, valamint a vadászó-gyűjtögető közösségek számára. Ez a tanulmány alátámasztja a korábbi bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy a Stonehenge régiót ebben az időben nem borította zárt lombkoronaerdő, ahogyan azt korábban javasolták.
Ez a tanulmány a Blick Meadben végzett emberi tevékenységre vonatkozó dátumbecsléseket is tartalmazza. Az eredmények azt mutatják, hogy a vadászó-gyűjtögető emberek 4,000 éven át használták ezt a helyet, egészen a régió legkorábbi ismert gazdálkodói és műemléképítői idejéig, akik szintén profitáltak volna a nyílt környezetben biztosított térből. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a Stonehenge-i területen az első földművesek és műemléképítők olyan nyílt élőhelyekkel találkoztak, amelyeket a nagy legelők és a korábbi emberi populációk már fenntartottak és használtak.
A hasonló helyszíneken végzett további tanulmányok fontos betekintést nyújtanak a vadászó-gyűjtögetők és a korai gazdálkodó közösségek közötti kölcsönhatásba az Egyesült Királyságban és máshol. Ezenkívül ez a tanulmány technikákat kínál az üledékes DNS, más ökológiai adatok és rétegtani adatok kombinálására az ősi környezet értelmezésére olyan helyen, ahol az ilyen információkat nehéz felmérni.
A szerzők hozzáteszik: „A Stonehenge világörökségi helyszínt világszerte elismerik gazdag neolitikus és bronzkori műemléki tájáról, de keveset tudunk a mezolitikus népesség szempontjából betöltött jelentőségéről. A Blick Mead környezeti kutatásai azt sugallják, hogy a vadászó-gyűjtögetők már kiválasztották ennek a tájnak egy részét, egy hordalékos tisztást, állandó vadász- és foglalkozási helyszínül.”
A tanulmány a néven jelent meg „A Stonehenge előtti élet: Blick Mead vadászó-gyűjtögető foglalkozása és környezete, amelyet a sedaDNS, a pollen és a spórák tártak fel” Szerző: Samuel M. Hudson, Ben Pears, David Jacques, Thierry Fonville, Paul Hughes, Inger Alsos, Lisa Snape, Andreas Lang és Antony Brown, 27. április 2022. PLoS ONE.
