Az észak-iraki Kurdisztán területén egy ősi város maradványai, az úgynevezett „Idu” felfedezték. Úgy gondolják, hogy a város, amely jelenleg egy 32 láb (10 méter) magas halom alatt van eltemetve, egykor több ezer polgár tevékenységének központjaként szolgált 3,300 és 2,900 évvel ezelőtt.
Korábban pazar palotákkal teli volt, amint azt az uralkodóknak írt falakra írt feliratok, táblák és ott található kőtalapzatok bizonyítják.
A közeli falu lakója rábukkant egy agyagtáblára, amelyen a név „Idu” körülbelül egy évtizede vésték le, ami a tábla felfedezéséhez vezetett. Úgy tartják, hogy a feliratot a királyi palota építésének tiszteletére készítették a területet akkoriban uraló királyok.
A következő éveket a lipcsei lipcsei egyetem régészei töltötték a terület feltárásával. Úgy vélik, hogy az Asszír Birodalom Idu városa felett uralkodott történelmének jelentős részében, ami körülbelül 3,300 évvel ezelőtt történt.
Az asszír civilizáció eredete a Krisztus előtti harmadik évezredre tehető. Amikor Asszíria volt a domináns hatalom a Közel-Keleten a Krisztus előtti első évezredben, a leglenyűgözőbb romjai közül néhányat megépítettek.
Nimrud-t II. Assurnasirpal (i. e. 883-859) asszír király választotta királyi székhelyül. Palotáinak belsejét gipszlapok díszítették, amelyeken faragott képei láthatók.
Az ie nyolcadik és hetedik században az asszír királyok kiterjesztették területüket a Perzsa-öböl és az egyiptomi határ közötti összes földre. A régészek azonban arra is bizonyítékot fedeztek fel, hogy a városban erős az önállóság érzése. Népe összesen 140 évnyi függetlenségért harcolt és nyert ki, mielőtt az asszírok visszatértek és visszaszerezték az irányítást a régió felett.
A feltárt kincsek között volt egy szakállatlan szfinxet ábrázoló műalkotás emberfejjel és szárnyas oroszlán testével. Fölötte a következő felirat látható: „Baauri palotája, Idu földjének királya, Edima fia, szintén Idu földjének királya.”
Ezen kívül felfedeztek egy hengerpecsétet, amely körülbelül 2,600 éves múltra tekint vissza, és egy griffon előtt térdelő férfit ábrázolt.
Az ősi Idu városa, amelyet Satu Qala-ban fedeztek fel, kozmopolita főváros volt, amely válaszútként szolgált Irak északi és déli részei, valamint Irak és Nyugat-Irán között a Krisztus előtti második és első évezredben.
A helyi királydinasztia megtalálása különösen hiánypótló abban, amit a történészek korábban az ókori Irak történetének sötét korszakának tekintettek. A kutatók szerint ezek az eredmények – összességében véve – hozzájárultak az Asszír Birodalom terjeszkedésének politikai és történelmi térképének újrarajzolásához – amelynek részeit máig rejtély övezi.
A várost egy Tell néven ismert halomba temették el, amely ma a Satu Qala néven ismert város helye. Sajnos, amíg nem születik egyezség a falu lakói és a kurdisztáni regionális kormányzat között, jelenleg nem lehet folytatni a további munkát.
Eközben a Pennsylvaniai Egyetemmel együttműködve új tanulmányt végeztek a helyszín anyagairól, amelyek jelenleg az Erbil Múzeumban találhatók. A vizsgálat eredményei „Satu Qala: A 2010-2011-es évszakok előzetes jelentése” az Anatolica folyóiratban jelentek meg.
Végül a két érdekes kérdés, amely máig rejtély maradt: Hogyan lett ez a kifinomult ősi város hirtelen romokká, elnyomva a halom alatt? És miért hagyták el a lakosok ezt a várost?
