Bár meglehetősen gyakori, hogy az egyiptomi piramisokat aősi rejtélyek"Teljesen új dolog hasonló struktúrákat felfedezni az egész világon. Ilyen a görögországi Argoliszi piramisok és leghíresebb szerkezetük, a Hellinikon-piramis.
Az ókori görög piramisok
Görögország déli részén számos ősi piramisszerű épület található, amelyek közül a legimpozánsabb az Argolisban (Peloponnészosz keleti részén) található Hellinikon falu közelében található szerkezet. Ezen épületek egy része jelentős és helyrehozhatatlan károkat szenvedett.
A következő piramisokat említik Görögországban (Lazos, 1995):
- Hellinikon a Hellinikonban és a Kephalari - Ez a legjobban megőrzött.
- Ligourio in Epidaurus - Ma csak az alapja létezik.
- Dalamanara az Epidaurusban - Csak nyomok maradtak.
- Kambia, torony a tűzjelzéshez, a Nea Epidaurusban - Bizonyos magasságokig megmaradt.
- Sikyon in Corinthia - Csak nyomok maradtak.
- Viglafia Neapoliban (Laconia) - Csak az alapja létezik.
- Amfio Théba közelében (Thiva) - Részben megmaradt.
A fentieken kívül két másik szinguláris szerkezetet neveztek piramisszerű épületnek: a kúpszerű piramist Chaniában (Kréta) és a Szikla-piramist, amely az Mt. Taygeto. Ez utóbbi azonban csak a hegy természetes csúcsa, a legmagasabb Peloponnészoszon (2,407 méter).
Ioannis Liritzis professzor (1995 és 1997), az ilyen ősi megalitikus szerkezetek szorgalmas kutatója, támogatja azt a véleményt, hogy több mint 20 ókori görög piramis létezik; piramisszerű szerkezetekre utalnak Asztroszban (Kynouriában, Argolistól délre), a phthiotidai Neochoriban (még Kr. e. 11,000 XNUMX-re is datálják), a Mt.-i Agios Andreas-ban. Parnasszosz, Vathiában (Avlisból, Boeotia északi részén) és más helyeken.
A Hellinikon piramisa
A Hellinikon valódi célja továbbra sem ismert, bár a szakértők elmélete szerint a helyszínen egyszer csata zajlott, és a szerkezetet később emlékműnek építették az elhunytak számára.
Az ókori görög utazó és földrajzkutató Pausaniasszázadban a Görögország leírásában a hellinikoni piramisra utal:
Az Argostól Epidauria felé vezető úton jobb oldalon van egy piramishoz hasonló épület, rajta domborművel Argive alakú kovácsolt pajzsok vannak. Itt zajlott a harc a trónért Proetus és Acrisius között; a megmérettetés szerintük döntetlennel zárult, és utána megbékélés következett be, mivel egyik sem tudott döntő győzelmet aratni. A történet az, hogy őket és vendéglátóikat pajzsokkal felfegyverezték, amelyeket először ebben a csatában használtak fel. Azoknak, akik mindkét oldalra estek, itt építettek egy közös sírt, mivel polgártársak és rokonok voltak. Pausanias: 2.25
Bár a piramis falai között semmi nem található, ami bizonyítékot szolgáltatna egy tényleges sírra.
A Hellinikon-piramis érdekes része
Bár a Hellenikon belsejében rejlő rejtély minden bizonnyal érdekes, a teoretikusokat igazán lenyűgözi az a tény, hogy állítólag ie. 2720-ban építették - jelentősen idősebbé téve, mint bármelyik egyiptomi piramis.
1938-ban egy amerikai régészeti expedíció megállapította, hogy a piramis kb. 300-400 körül épült; 1991-ben azonban a Liritzis professzor által vezetett tudományos csoport új módszert alkalmazott a piramis életkorának kiszámításához, és azt ie 3000 körül helyezte el. Az Athéni Akadémia és az Edinburgh-i Egyetem későbbi kutatásai a dátumot ie 2720-ra változtatták.
Ha ezek a számok helyesek, akkor ez a piramis régebbi, mint a piramis Zoser (Djoser) Egyiptomban, amelyet jelenleg a legrégebbi egyiptomi piramisnak tartanak - annak ellenére is az egyiptomi piramisok és a szfinx kora ellentmondásos téma.
Következtetés
Annak ellenére, hogy ennek a nagy felfedezésnek óriási jelentősége van a civilizációk kezdetének megértése szempontjából, furcsa módon felhagytak ennek az ősi emléknek a feltárásával Hellinikonban, és tényleges története ma szinte elveszett.
