2008-ban először fordítottak le egy ékírásos agyagtáblát – amely több mint 150 éven át zavarta a tudósokat. A tábla ma ismert, hogy egy korabeli sumír megfigyelés egy aszteroida becsapódásáról az ausztriai Köfelsnél. Köfels területén azonban nincs kráter, így mai szemmel nem úgy tűnik, hogy egy becsapódási helynek valójában kinéznie kellene, és a Köfels-esemény a mai napig hipotetikus. Ezért az ékírásos agyagtáblában található egyértelmű bizonyíték, amely zavarba ejtette a korábbi kutatókat, továbbra is titokzatos!
A sumér síkgömb – egy elfeledett csillagtérkép
A 19. század végén Henry Layard talált elő egy furcsa megjelenésű, kör alakú kőöntvény táblát Ashurbanipal király időszámításunk előtti 650-es földalatti könyvtárából az iraki Ninivében. Régóta asszír táblának hitték, a számítógépes elemzés a Mezopotámia feletti égbolttal párosította Kr.e. 3,300-ban, és bebizonyította, hogy sokkal ősibb, sumér eredetű.
A tudósok több mint 150 éve próbálták megfejteni ennek az ellentmondásos ékírásos agyagtáblának a rejtélyét, amely arra utal, hogy az úgynevezett Köfel-féle becsapódási eseményt az ókorban a sumérok figyelték meg. Fenomenális eset volt, amikor több mint 5,600 évvel ezelőtt egy kilométer hosszú aszteroida csapódott az Alpokba, Köfels közelében, Ausztriában.
A tabletta egy „Astrolabe”, a legkorábbi ismert csillagászati eszköz. Szegmentált, korong alakú csillagdiagramból áll, amelynek a peremére rá vannak írva a megjelölt szögmérő egységek. Sajnos ezen a táblán a planiszféra jelentős része (körülbelül 40% -a) hiányzik, ami a Ninive elbocsátásához vezetett. A tabletta hátoldalán nincs felirat.
Lehet, hogy az ősi sumér civilizáció például egy írott írás értelmében fejletlen volt, de bizonyos mértékben megértették a csillagászatot és az éjszakai égboltot. Ez pedig kiderül ebből az 5600 éves sumér csillagtérképből.
A modern tudósok még vizsgálják, a British Museum K8538 számú gyűjteményében található ékírásos tábla - az úgynevezett „Planisphere” - rendkívüli bizonyítékot nyújt a kifinomult sumér csillagászat létezésére.
10 érdekesség a sumér síkvilágról
Noha több mint 150 évvel ezelőtt fedezték fel, a sumér Planisphere-t csak egy évtizeddel ezelőtt fordították le, feltárva a legrégebbi dokumentált megfigyelést egy földön kívüli objektumról, amely az űrből érkezett és a Föld felszínén landolt - egy üstökös. Íme, ebben a cikkben, néhány legfontosabb tény erről az ősi sumér csillagtérképről.
1 | Az üstökös becsapódásának pontos dátuma
A tábla feliratai pontos dátumot és időpontot adnak a feltételezett meteor Földre gyakorolt hatására: az írások szerint Kr.e. 29. június 3123 -én.
2 | Ashurbanipal király Királyi Könyvtárának romjaiban további 20,000 XNUMX tábla volt, köztük a sumer síkgömb
Több mint 20,000 150 antik táblát tártak fel a régészek Ninive város ősi lelőhelyének feltárásakor, amelynek befejezése több évig tartott. A „Planisphere”, amelyről ma beszélünk, széles körben úgy vélik, hogy a legnehezebben értelmezhető. Szerencsére XNUMX évvel később a megmaradt feliratokat lefordították, és rengeteg olyan információ derült ki, amely korábban ismeretlen volt.
3 | A Planisphere pontos mása az eredetinek
A kutatók úgy vélik, hogy a Planisphere egy régebbi eredeti tábla azonos másolata, amelyet egy csillagász és a tényleges esemény megfigyelője készített élete során.
4 | Egy nyolc képből álló sorozat az egész eseményt ábrázolja, az üstökös megjelenésétől a végső becsapódásig
A kicsiny méret (kb. 14 centiméter átmérőjű) ellenére a sumér csillagtérkép tabletta mesterien ábrázolja az események menetét, nyolc részre vagy képre osztva. A feliratok körülbelül fele idővel megsemmisült, de a megmaradt részek a jelenlegi technológiával még lefordíthatók. A tábla készítőjének szerény mérete és felülete ellenére elképesztő mennyiségű információt sikerült átadnia a megfigyelésről és annak következményeiről.
5 | A sumer csillagtérképen csillagképek és ésszerű nevük illusztrációi találhatók
Bármennyire is fejletlennek gondoljuk ősi őseinket, az tény, hogy az éjszakai égboltot és a csillagképeket minden képzeletünket felülmúlva megértették. A Síkgömbön csillagkép-illusztrációk találhatók, a nevükkel és az üstökös utazási útvonalával kapcsolatos pontos helyükkel együtt. A harmadik kép például azt mutatja, hogy az üstökös a megfigyelés 9. napján haladt át Orionon.
6 | Az ókori csillagász lenyűgözően pontos trigonometrikus méréseket alkalmazott
Az ókori csillagász kiválóan értett a trigonometriához, és képes volt rögzíteni az üstökös repülési útvonalát, érkezési idejét és a megtett távolságot attól a pillanattól kezdve, hogy először megjelent az égen.
7 | Az első öt kép a csillagászati megfigyelés 20 napját írja le
Már említettük, hogy a tablet nyolc részre vagy képre van osztva, amelyek egymás után jelennek meg. Fontos megjegyezni, hogy az ebben a sorrendben bemutatott adatok az elsőtől az ötödikig az első csillagászati észleléstől a huszonegyedik nap becsapódását megelőző 20. nap végéig tartó megfigyeléseket tartalmazzák. Így az üstökös ezen az öt fényképen látható, miközben a horizont felett látható volt.
8 | A hatodik és a hetedik kép bemutatja a hatást és annak utóhatását
Bár a szemlélő közelről nem látta a becsapódást, mert az élete végét jelentette volna, de leírta az égen felvillanó villanófényeket és az ütközés következtében a hamucsóvák tömeges felemelkedését, amit a tabletta. Összegezve, a hetedik kép a meteoresést követő éjszakai események összességét rögzíti. A horizonton túl vörösen izzó hamu- és poroszlopok emelkednek a víz felszínére, láthatóak a sötétben.
9 | A nyolcadik kép, amely az utolsó felvétel, tartalmazza az üstökös utazási útvonalának kiszámítását
Az ókori csillagász nem fejezte be megfigyeléseit, amíg pontos becsléseket nem tett az üstökös utazási útjáról, mielőtt az ütközött a Földdel. A megfigyelés 21. napján történt, amely után a nyolcadik kép készült a becsapódás után. Az üstökös repüléséről négy megfigyelés készült nappali fényben, közvetlenül a képen látható ütközés előtt. Figyelemre méltó, hogy a táblára írt teljes adatsor több mint döbbenetes, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a megfigyelések teljes gyűjteménye több mint 5,200 évvel ezelőtt készült.
10 | A sumér csillagtérképen leírt üstökös több ősi civilizáció végét hozhatta
A meteorok a történelem során számos alkalommal felelősek a földi élet kihalásáért, és a tudósok azt feltételezik, hogy ez az üstökös jelentős hatással lehetett az ókori világ életére. Pontosabban, Akkad ősi városát, amelyet a régészek még nem tudtak megtalálni, egy üstökös becsapódása teljesen megsemmisíthette. Bár ennek az ókorból származó mesés városnak a pontos elhelyezkedése még mindig nem ismert, lehetséges azonban, hogy azért pusztult el, mert olyan közel volt a becsapódási zónához. Az üstökös egyszerűen mindent letörölt.
Lehet, hogy a K8535 táblagép a válasz egy hatalmas, rejtélyes köfelsi földcsuszamlásra?
Az osztrák Köfels központjában álló óriási földcsuszamlás 500 méter vastag és öt kilométer átmérőjű, és már régóta rejtély, mivel a geológusok először a 19. század végén nézték meg. A 20. század közepén végzett kutatások következtetése az volt, hogy ennek nagyon nagy meteorhatásnak kell lennie, a nyomások és robbanások nyomai miatt.
De ez a nézet elvesztette szívességét, mivel sokkal jobban megértette a 20. század végén kialakult hatásterületeket. A Sumer Planisphere K8535 táblagépre felvett különféle bizonyítékok azonban visszahozzák a hatáselméletet. Ugye?
Következtetés
A K8535 tabletta egy korai sumér csillagászati tábla késői babiloni másolata. A legnagyobb fontosságúnak tekintett eredeti dokumentumot több mint 2,500 év alatt másolták.
A megfigyelt üstökös elhaladt a Plejádok mellett, Aldebaran, továbbhaladt Orion felé, és végül Kr. E. 3123-ban bekerült Akkad és Sumer magasan fejlett, öntözésen alapuló mezőgazdasági civilizációjába, elpusztítva az egész akkád birodalmat és fővárosát, Agade-t.
A tabletta körülbelül 40% -a hiányzik. Szerencsére az üstökös teljes repülési útvonala megmaradt. A letört szakaszok többnyire magával az ütközéssel és az azonnali hatás következményeivel kapcsolatos megfigyelésekkel foglalkoznak, rögzítve a megfigyelő toronyból láthatóakat, a baleset helyére nézve. Az információk megfelelőek az üstökös részletes előrehaladásának és az ütközési folyamat sorrendjének rekonstruálásához.
A K8538 tanúi beszámolót számos megőrzött „mezopotámiai városi panasz” részének kell tekinteni, amelyek Akkad és Sumer végét hatalmas légköri viharral jelentik.
Ezeket a panaszokat évezredek óta a nyilvánosság előtt próbálták, dobos háttérrel együtt. Költői siránkozási stílusuk félrevezette a kortárs asszirológusokat, és úgy vélték, hogy ezek a dokumentumok nem más, mint szórakoztató költői és misztikus fikciók, és Sumerben soha nem volt pusztító vihar, figyelmen kívül hagyva több száz történelmi tanú megfigyelését.
A K8538 táblagépet egy ismeretlen riadó sumér csillagász készítette, aki csillagászati kilátóján átérezte az esemény történelmi jelentőségét, és úgy döntött, hogy dokumentálja. A szerzők Bond és Hempsell „Lugalansheigibar - az éget megfigyelő nagy ember” nevet adták neki.
Trigonometriai megfigyelései az üstökös megközelítésének és annak földi hatásának tanúi. Emiatt a K8538-at az évezredek alatt őrizték, helyreállították és lemásolták. A tábla bemutatja a tudomány és a csillagászat négyezer évvel ezelőtti magas szintjét.
Ma a K8538 valódi értéke nem csak a történelemre korlátozódik. A jelen és az emberiség jövője szempontjából is óriási értéket képvisel, mert egyedülálló és pontos elsőbbségi megfigyelést tartalmaz a Földet becsapó, katasztrofális kozmikus aszteroidáról.
